Egerszalóki látnivalók

Utak találkozásánál, a Laskó-patak völgyében, Egertől 5 km-re, délnyugatra fekvő 2000 lakosú, lendületesen fejlődő település. Oklevelekben először Zolouk (Zalowk) néven említik  1248. A névadó Szalók nemzetség táborhelye volt. Már a tatárjárás idején foglalkoztak itt szőlőműveléssel. Ma az egri borvidék része. Maklyánvárát 1350-es oklevél említi először. A Maklyán hegyén épült vár 1435-ben már rom volt. Előbb 1552-ben néptelenedett el, majd 1867-ben ismét kiürült, amikor jobbágyai a szabad királyi rangot kapott Egerbe költöztek, de a katonák visszatelepítették őket. A kuruc időkben ismét elnéptelenedett. Ekkor már az egri káptalan volt az egyedüli birtokosa a falunka. 1731 után németek, majd magyarok telepedtek meg itt. 1961-ben olajkutatás során termálvizet találtak a Demjén felé vezető út mellett.

A 3-as úttól Demjén érintésével, Egerből pedig a Verpelét felé vezető országúton érhető el. A legközelebbi vasútállomás Egerben van.

Híres műemlék a Kossuth út bal oldalán, magas dombon álló Kármelhegyi Boldogasszony-templom. Giovanni Battista Carlone 1738-ban építette barokk stílusban. A plébániáról már a középkorból is maradtak feljegyzések, de a mai templom csak a XVIII. sz. harmincas éveiben, a betelepítések során épült. A főoltárkép a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja és Sajóssy 1781-ben festette. A főoltár előtti „Csodatévő Mária” kegykép révén a település népszerű búcsújáróhely. A kegykép a XVIII. sz.-ban készült, a belső ezüst keretét 1786-ban Eszterházy püspök készítette el. Figyelmet érdemel a XVIII. sz.-ból való hordozható, aranyozott, rokokó fafaragású Mária-oltár és a gyóntatószék. A templomtól távolabb a templomdombon magányosan áll az 1760-ban épült harangtorony. A hajdani kegyképet magába foglaló öreg fa törzsének helyén emelték. (Korábban egy itt álló öreg fa törzsében volt a kegykép, búcsújáró hely volt.) A harangtorony alsó felét kápolnává bővítették, hogy a búcsújárás idején kint a szabadban misézhessenek. A boltozatos, négyzetes térben XVIII. sz. közepén készült szobrokkal Kálvária-oltár található.

A templom szomszédságában, a Kossuth utcában áll a plébániaház. Az egerszalóki plébániát 1741-ben állították fel. A később lakatlanná vált épület pótlására 1834-ben újat építettek klasszicista stílusban Bukovinszky József egri kőművesmesterrel.

A Szent Vendel-káplnát (Szent Vendel a pásztorok védőszentje) az Eger felé vezető út mellett , a falutól kb. 1 km-re találjuk. 1805 és 1816 között épült, az 1960-as évek végén elbontották, majd helyén új kápolna épület az 1990-es évek közepén, Vaskó Pál tervei alapján.

MINOLTA DIGITAL CAMERAEgerszalók igazi vonzereje a természeti adottságaiban rejlik. A község északi végénél találjuk a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, horgászásra és vízi sportok űzésére kiválóan alkalmas 120 hektáros tavat.

A falutól délre, a Demjén felé vezető út mellett balra, egy völgyhajlatban a térség egyik legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, az országban egyedülálló mésztufaképződmény és hőforrás, a magyar Pamukkale található. Az olajkutatás melléktermékeként bukkantak a 68 C-fokos termálvízre, amelynek gyógyhatását már 1961-ben kimutatták. A kút vízhozama 500 l/perc. A szulfidionos és szénsavas hévíz több mint negyven éve folyik le a lejtőn, s belőle naponta 125-160 kg édesvíz mészkő (mésztufa) válik ki, tetaratákat (lépcsőzetes mészkiállásokat) építve. Ennek területe meghaladja a 120 m2-t. A zöld fenyők övezte hófehér mészkőteraszok látványa lenyűgöző. A gyógyvíz érelmeszesedés, ízületi és reumás panaszok gyógyítására, műtétek utókezelésére javallott, ivókúra formájában epebetegségek, túlsúly és gyomorpanaszok kezelésére alkalmas.

Az épülő gyógy – és élményfürdőt 2006 tavaszán adták át. Nyárra elkészült az ötcsillagos szálloda, a szolgáltató központ és üdülőfalu is. A természeti különlegesség megismerésére a közeljövőben tanösvényt alakítanak ki.

A településen gazdag a kínálat szálláshelyekben, és számuk jelenleg is folyamatosan bővül. Találhatunk itt falusi turizmus keretében működő magánszálláshelyeket, csakúgy, mint négycsillagos szállodát.

A falu az egri borvidék része, jó borok, borpincék és gazdag programok várják az idelátogatókat.

Díszkivilágítása miatt az esti órákban is szép látványt nyújt az öreg hegyi kaptárkő, amely a demjéni úttól keletre található.Egerszalók
Utak találkozásánál, a Laskó-patak völgyében, Egertől 5 km-re, délnyugatra fekvő 2000 lakosú, lendületesen fejlődő település. Oklevelekben először Zolouk (Zalowk) néven említik )1248. A névadó Szalók nemzetség táborhelye volt. Már a tatárjárás idején foglalkoztak itt szőlőműveléssel. Ma az egri borvidék része. Maklyánvárát 1350-es oklevél említi először. A Maklyán hegyén épült vár 1435-ben már rom volt. Előbb 1552-ben néptelenedett el, majd 1867-ben ismét kiürült, amikor jobbágyai a szabad királyi rangot kapott Egerbe költöztek, de a katonák visszatelepítették őket. A kuruc időkben ismét elnéptelenedett. Ekkor már az egri káptalan volt az egyedüli birtokosa a falunka. 1731 után németek, majd magyarok telepedtek meg itt. 1961-ben olajkutatás során termálvizet találtak a Demjén felé vezető út mellett.
A 3-as úttól Demjén érintésével, Egerből pedig a Verpelét felé vezető országúton érhető el. A legközelebbi vasútállomás Egerben van.

egerszalok2

Híres műemlék a Kossuth út bal oldalán, magas dombon álló Kármelhegyi Boldogasszony-templom. Giovanni Battista Carlone 1738-ban építette barokk stílusban. A plébániáról már a középkorból is maradtak feljegyzések, de a mai templom csak a XVIII. sz. harmincas éveiben, a betelepítések során épült. A főoltárkép a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja és Sajóssy 1781-ben festette. A főoltár előtti „Csodatévő Mária” kegykép révén a település népszerű búcsújáróhely. A kegykép a XVIII. sz.-ban készült, a belső ezüst keretét 1786-ban Eszterházy püspök készítette el. Figyelmet érdemel a XVIII. sz.-ból való hordozható, aranyozott, rokokó fafaragású Mária-oltár és a gyóntatószék. A templomtól távolabb a templomdombon magányosan áll az 1760-ban épült harangtorony. A hajdani kegyképet magába foglaló öreg fa törzsének helyén emelték. (Korábban egy itt álló öreg fa törzsében volt a kegykép, búcsújáró hely volt.) A harangtorony alsó felét kápolnává bővítették, hogy a búcsújárás idején kint a szabadban misézhessenek. A boltozatos, négyzetes térben XVIII. sz. közepén készült szobrokkal Kálvária-oltár található.
A templom szomszédságában, a Kossuth utcában áll a plébániaház. Az egerszalóki plébániát 1741-ben állították fel. A később lakatlanná vált épület pótlására 1834-ben újat építettek klasszicista stílusban Bukovinszky József egri kőművesmesterrel.
A Szent Vendel-káplnát (Szent Vendel a pásztorok védőszentje) az Eger felé vezető út mellett , a falutól kb. 1 km-re találjuk. 1805 és 1816 között épült, az 1960-as évek végén elbontották, majd helyén új kápolna épület az 1990-es évek közepén, Vaskó Pál tervei alapján.
Egerszalók igazi vonzereje a természeti adottságaiban rejlik. A község északi végénél találjuk a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, horgászásra és vízi sportok űzésére kiválóan alkalmas 120 hektáros tavat.

A falutól délre, a Demjén felé vezető út mellett balra, egy völgyhajlatban a térség egyik legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, az országban egyedülálló mésztufaképződmény és hőforrás, a magyar Pamukkale található. Az olajkutatás melléktermékeként bukkantak a 68 C-fokos termálvízre, amelynek gyógyhatását már 1961-ben kimutatták. A kút vízhozama 500 l/perc. A szulfidionos és szénsavas hévíz több mint negyven éve folyik le a lejtőn, s belőle naponta 125-160 kg édesvíz mészkő (mésztufa) válik ki, tetaratákat (lépcsőzetes mészkiállásokat) építve. Ennek területe meghaladja a 120 m2-t. A zöld fenyők övezte hófehér mészkőteraszok látványa lenyűgöző. A gyógyvíz érelmeszesedés, ízületi és reumás panaszok gyógyítására, műtétek utókezelésére javallott, ivókúra formájában epebetegségek, túlsúly és gyomorpanaszok kezelésére alkalmas.

Az épülő gyógy – és élményfürdőt 2006 tavaszán adták át. Nyárra elkészült az ötcsillagos szálloda, a szolgáltató központ és üdülőfalu is. A természeti különlegesség megismerésére a közeljövőben tanösvényt alakítanak ki.
A településen gazdag a kínálat szálláshelyekben, és számuk jelenleg is folyamatosan bővül. Találhatunk itt falusi turizmus keretében működő magánszálláshelyeket, csakúgy, mint négycsillagos szállodát.
A falu az egri borvidék része, jó borok, borpincék és gazdag programok várják az idelátogatókat.
Díszkivilágítása miatt az esti órákban is szép látványt nyújt az öreg hegyi kaptárkő, amely a demjéni úttól keletre található.