Egerszalók

Különleges értékek – gyógyvizek, sőt, gyógyító gázok – törnek fel a föld alól azon a vidéken, ahol a két hegység, a Mátra és a Bükk találkozik.

Egerből indulva, a 25-ös főút városi szakaszáról kanyarodhatunk le Egerszalók felé. Vagy ha az útviszonyokat nézzük, akkor úgy helyes: kanyarodhatunk fel… A dombok szőlősorai mutatják, az egri borvidék fontos táján járunk – de Szalókra más vonzza a látogatókat: a gyógyvíz. Beérve a településre, az Y elágazásnál balra kell tartani, majd az első alkalommal balra, az Ady Endre utcára fordulni: a Demjén felé vezető úton, mintegy két kilométer után érjük el a hőforrást és a fürdőt. A feltörő gyógyvíz által kialakított hatalmas mészkőszikla, amit ma is épít a víz, különleges – és látogatható – látványosság a 2007-ben megnyíló modern fürdő területén. Vissza ugyanezen az úton jutunk, de ha beértünk a településre, érdemes jobbra figyelni: az út mentén található, tufába vájt pincék után kis gyalogösvény (2-3 perces séta) vezet fel a dombra, a Betyárbújú kaptárkőhöz. Nevét onnan kapta, hogy a természetes tufakúpba nemcsak üreget, de „ágyat” és kőpolcokat is vájtak – meg lehetett benne bújni.

Az Egerszalóki hőforrás

A föld mélyéből eltörő, ásványi anyagokban gazdag, 65-68 C-fokos termálvíz csipkézett, fehér mészkőkúpot épített az Egerszalók melletti völgyben. Ez a közel kétezer négyzetméternyi domb egyedülálló látványosság – de a hőforrás gyógyhatásáról is híres, amelyre a modern fürdő épül.

A gyógyvizet 1961-ben, szénhidrogén kutatófúrások során fedezték fel. A Feltörő erősen gázos, kalcium- magnézium-hidrogénkarbonátos hévíz kedvező élettani hatását először a helyiek és a környékbeliek fedezték fel. Gyógyító erejének híre szájról szájra terjedt, a tapasztalati megfigyeléseket később tudományos vizsgálatok is igazolták. Ezek alapján az Egészségügyi Minisztérium 1992-ben gyógyvízzé minősítette az egerszalóki termálvizet. A víz a kénes gyógyvizek kategóriájába a legjobb besorolást kapta, és többek között csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak kezelésére találták alkalmasnak.

A „sódomb” mellett az első, immár hivatalos fürdő 1993-ban nyílt meg három – télen-nyáron működő – nyitott medencével, minden infrastruktúra nélkül. Az érdekes építészeti megoldásokkal, teraszos elrendezésében kialakított Egerszalók Gyógy- és Wellnessfürdő megnyílt. Az összességében közel 1900 négyzetméternyi vízfelületű, egész évben nyitva tartó, nyáron 1500, télen 923 főt befogadni képes létesítményben 17 kül- és beltéri medence fogadja a vendégeket: gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, csúszda, gyermekmedencék. A fürdő része a gyógyászati részleg és a wellness-központi is.

Az egerszalóki gyógyvíz a klinikai vizsgálatok alapján a következő betegségek kezelésére hat kedvezően fürdő- és ivókúraként:

  • ízületi, reumatikus bántalmak,
  • gerincbetegségek
  • csont-, izom- és ínbetegségek
  • ideggyulladás, idegzsábák
  • anyagcsere-betegségek
  • mozgásszervi elváltozások
  • kötőszöveti és bőrbetegségek
  • nőgyógyászati panaszok
  • vegetatív idegrendszeri zavarok
  • kifáradásos állapot